Namaszte! Mint egy felhős, szórványosan napos időben, fel-felbukkantam a túrákon. Most egy ideig nem fogok tudni menni, az életem egy kicsit képlékeny lett, szerencsére csupa jó értelemben! Mielőtt szünetre vonulok, úgy gondoltam, hogy még egy kirándulásra elmegyek. A Kárpát-medence, a hajdani…

Namaszte! Az utóbbi időben hallgattam. Mondanám, hogy szabadságra vonultam, de a tennivaló sok volt, az idő kevesebb, de a természet hív, én pedig engedelmeskedtem. Mint oly' sokszor, most is a Túracsapattal (nagy kezdőbetűvel, sic!) egy újabb etapot vettünk birtokba, ahol lezártuk a múltkori…

Először bő tizenöt éve voltam Körösrév (Vadu Crișului) és Vársonkolyos (Șuncuiuș) közötti festői szurdokban, amit mi Révi-szorosnak, a románok Defileul Vadu Crișului néven ismernek. Múltidézőnek, visszatekintőnek is tökéletesek az ilyen helyek, hiszen a felgyorsult világunkban tapasztalatot gyűjtve…

A 26-os és a 27-es főutak, illetve az M30-as autópálya által abroncsba fogott tájegységünk kevés turista által felkeresett vidéknek számít. Ezeken a közlekedési ütőereken zajlik a vármegye forgalmának egy tekintélyes része, elkerülve a Cserehátot. A szomszédságban olyan ismertebb célok várják a…

Ha létezik olyan irodalom, amelyik elgondolkodtatásra késztet, akkor az számomra az ismét felfedezett Dűne-sorozat, Frank Herberttől. Igaz, a szerző már negyven éve nincs velünk, de az alkotása azóta is visszhangok sorozatát veri vissza a rajongók lelkületéből és született belőle sorozat, illetve a…

Námászté! Egy gondolat nem sok, annyi sem kell egy tett megvalósításához. Az ihlet pedig egy remek havilap hasábján érkezett, ami részletesen ecsetelte, hogy egy feledésre ítélt völgy északi részén a dolgos kezek ismét megújították azt, ami anno a panoráma befogadását volt hivatott szolgálni, így…

Még hajnalhasadta volt, amikor az irányt kelet felé vettük. Gomolygó kísértetekként tűntek el a sötétség foszlányai, bár a határ után már Nagyváradot követően csúnya, tépett aljú felhőkkel borított égbolt tornyosult, így kétkedve tekintettünk a túrránk elébe. Mindenképp dicséret illeti a román…

Korai derengésben, hajnalhasadta előtt vettük a nyakunkba azt a távot, ami a várostól a megnyugvásig húzódott. Közötte napsütéses és borongós hangulatba zárkózott falvak, kisebb városok, szántóföldek együttese váltotta egymást. A határ másik oldala már egy másik világnak hat, ahol az egykori látens…

Közel, de eldugottan. Ez egy olyan jelenség, amely elmondható egy szürke eminenciásról, aki közel áll a rivaldafényhez, de a háttérben marad. Hamiskásan mosolyog, ismeri a titkokat, de nem avatkozik közbe. Ilyennek látom Bujákot is, ami egy zsákfalu. Az M3-as autópálya és a szintén nem csekély…

Ha valaki örökké élne és kiállt volna arra a mellvédre, ahová mi is, akkor a magyarság történetének sokaságát látta volna. Megvetette volna a lábát azon a bizonyos a ponton, amit mi az Istenek-havasának hívunk, a románok Vârful Bohodei-nek ismerik. Ami elüt hangzásra is a miénktől, de a bog (бог) a…